A magyarországi fiatalok több mint háromnegyede tagja valamelyik online közösségi szolgáltatásnak. Hiába vélik néhányan, hogy a fiatalok körében már itthon is a Snapchat a legmenőbb, a Facebookot pedig alig használja valaki, a Magyar Ifjúság 2016 című tanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy ez nem így van.
A hazugságkutatás még nem tart ott, hogy számítógép pótolhassa a józan észt, viszont emberi erőfeszítéssel most lehetetlennek látszik a tudatos internetes megtévesztés enyhítése.
Egy cégnek csak úgy lehet igényes és közönségcsalogató közösségi oldala, ha a képek a megfelelő méretben kerülnek fel oda. Itt egy remek segítség a Facebook, az Instagram és a YouTube optimális képméreteivel.
Magyarországon minden harmadik gyereket érinthet a jogi tényállással nem is rendelkező online zaklatás, de az internet más veszélyeket is rejt, amelyeket a szülők alábecsülnek. Több ezer anonim vallomás tanúsította ezt, egy országjáró kezdeményezés pedig ugyan vaskos javaslatot tett le az asztalra, megelőző stratégiája viszont parlagon hever. Marad oltalmazónak a szülő és a tanár – de mire képesek ők, ha közben elzárkóznak a közösségi oldalaktól? Pedig a veszély tényleg nagyobb, mint hinnénk.
Brecht Vandenbroucke Instagram-oldalán nem finomkodik: egy-egy képe egészen más megvilágításba helyezi valóságunkat.
Nyomkövetőt is rakhat a munkahely a céges autóra, letilthatja a közösségi oldalak használatát vagy a csetelést, kikötheti, hogy a céges mobilról nem lehet felhívni a családtagokat sem – mindez teljesen szabályos. Csak előre kell szólnia erről a dolgozóknak. Akik stikában könnyen megkerülhetnek sok tiltást. Sokszor pedig teljesen kártékony az alkalmazottak rövid pórázon tartása.
Legalábbis ezt támasztja alá egy friss, dán kutatás. Az online jelenlét csökkentésével ugyanis kimutathatóan csökkent a stressz is az alanyoknál.
Az okoskodó, a szalonképtelen, a kétkedő, a naiv – mindannyian ismerjük a leggyakoribb kommentelő-típusokat. Egy reklám ezeket az online viselkedési formákat figurázza ki ügyesen.
Egyetlen profilkép alapján megítélni valakit lehetetlen, az online közösségi terek hálójában mégis önkéntelenül ezt tesszük nap mint nap. Egy egyetemi kutatás bebizonyította, ez a sekélyes ítélkezés mennyire félrevezető valójában.
Mindenki azt hiszi, hogy a Facebook ingyenes, pedig nagyon drága lehet, ha nem okosan és tudatosan csináljuk. Az Online Marketing Akadémia sajtóbeszélgetésén kiderült, hogy a magánfelhasználók adataikkal fizetnek, a cégeknek pedig komoly összeget és energiát kell belefektetniük, ha a közösségi portált használják marketingeszközként.
Az edzést ragályossá tudják tenni a közösségi oldalak.
Lehet, hogy ez lesz a jövő? Hogy csökkentsék az idegességét, megengedték egy kínai nőbetegnek, hogy okostelefonozhasson helyi érzéstelenítésben végzett műtétje közben.
Minden ötödik fiatal rendszeresen felkel éjjel, hogy ellenőrizze üzeneteit a közösségi médián, s ezért napközben, az iskolában jóval fáradékonyabbak, mint nyugodtan alvó társaik – állapította meg egy új kutatás.
"Depressziós vagyok". "Skizofrén vagyok" - a bélyegek segítségével a nem látható betegségeinkről is beszélhetünk a közösségi oldalainkon.
Az alábbi appnak köszönhetően szemmel tarthatjuk, mikor és miket posztolgatnak ismerőseink.
Magyarországon az álláskeresők 75 százaléka látogatja a közösségi oldalakat kifejezetten azért, hogy új munkát találjon. Ez a Randstad Award globális kutatása alapján a legmagasabb arány a világon.
A We Are Social statisztikái szerint a két népszerű kínai közösségi oldal és kommunikációs alkalmazás hamarosan veszélyeztetheti a Facebook egyeduralmát.
A Facebook és a Twitter régóta vetélytársak, egy infografika pedig be is mutatta, hogyan áll a rivalizálás.
Komoly hátrányba kerülhet a banki kérelmek elbírálásakor, akinek nincs legalább részben publikus profilja valamelyik nagy közösségi oldalon – véli Gi Fernando pénzügytechnológiai szakértő.
Magyarországon a felnőttek leginkább az ismerőseikkel, családtagjaikkal tartják a kapcsolatot a közösségi oldalakon, az üzleti kapcsolattartás vagy a munkakeresés viszont legtöbbjük számára nem itt zajlik – derül ki a Kutatópont legfrissebb elemzéséből.
